Fogás játék megismerni egymást az óvodában

Kézirat lezárva: Előszó A küzdősportokban és a küzdőjátékokban rejlő pedagógiai lehetőségekre, kiemelkedő személyiségfejlesztő hatásukra az elmúlt időkben figyelt fel a sportpedagógia.

E témakör fontosságát mi sem mutatja jobban mint az, hogy a tantervkészítők is felismerték fontosságukat. A küzdőfeladatok és -játékok az önvédelem, küzdősportok tartalmi egységgel együtt Dr. Galla Ferenc javaslatának és áldozatos munkájának köszönhetően a Nemzeti Alaptantervben és a kerettantervekben is helyet kaptak, s így az iskolai testnevelés részévé váltak.

Erősödni látszik az a tendencia, hogy fogás játék megismerni egymást az óvodában játék, a játékos feladatmegoldások kerülnek egyre inkább előtérbe az iskolai testnevelés-oktatás során, hiszen megfigyelhető, hogy a mai világban a gyerekeket egyre nehezebb megnyerni a sportnak, s rábírni őket a testmozgásra, éppen ezért fontos a küzdősportok küzdőjátékokkal történő bevezetése, megszerettetése. A küzdőjátékok és -feladatok alkalmazása igen sokrétű, ahogyan a testnevelésórák, úgy a különböző küzdősportedzések, vagy akár délutáni szabadidősport-órák részét képezhetik.

Kiválóan alkalmazhatók edzőtáborok és nyári táborozások alkalmával is. A legegyszerűbb változatokkal akár már a legkisebbeket, az alsó tagozatosokat is megismertethetjük, hiszen olyan küzdősportágakat átfogó aktivitást jelentenek, amelyek végzéséhez nincs szükség speciális sportági technikai tudásra, azonban kiválóan előkészítik a küzdősportok oktatását.

Küzdősportok, küzdőjátékok

Éppen ezért a küzdőjátékok szerepelnek hangsúlyosan a könyvben, pótolva azt a hiányt, hogy Magyarországon még nem jelent meg olyan társkereső erfurt főzés osztály munka, mely ezeket részletesen tárgyalná és bemutatná. Ez a terület a sportszakember-képzésben is fontos szerepet tölt be, tapasztalatból tudom, hogy a testnevelő-edző és rekreáció-egészségfejlesztő és sportszervező alapszakos hallgatók a küzdősportokon belül a küzdőjátékokra, illetve a -feladatokra a legnyitottabbak, saját bevallásuk szerint elsődlegesen e terület átadására vállalkoznak a legszívesebben a gyakorlat során.

Vitathatatlan tény, hogy a játék az egyik legsokrétűbb fejlesztő eszköz. Arról nem is beszélve, hogy kortól és nemtől függetlenül és sokféle céllal alkalmazható. A játékok segítséget nyújtanak abban, hogy megtörjük a foglalkozások, órák, edzések monotonitását, észrevétlenül fejlesszünk képességeket, s olyan nevelői feladatot oldjunk meg, mint a személyiségfejlesztés. A könyv elméleti része röviden igyekszik bemutatni a teljesség igénye nélkül a szerző által kiválasztott küzdősportokat, azok történetét, s a legalapvetőbb küzdősportokhoz és azok oktatásához kapcsolódó ismereteket.

A judo mozgásanyagához kapcsolódó gyakorlati fejezet szintén csak a fogás játék megismerni egymást az óvodában technikákat ismerteti, hiszen a kevés rendelkezésre álló testnevelésórán belül nemigen van arra lehetőség, hogy ennél többet oktassunk.

Úgy gondolom, hogy jelen elméleti és gyakorlati segédanyag nagy segítséget nyújt csakúgy az alapképzésben részt vevő tanár- és edzőjelölteknek, mint a gyakorló testnevelőtanároknak. Előbbiek az alapképzésben szereplő küzdősportkurzusok sikeres teljesítéséhez, utóbbiak az iskolai testnevelésben a küzdősportok témakör oktatásához használhatják e munkát. Szeretnék köszönetet mondani szüleimnek és férjemnek, hogy támogattak a könyv megírásában, és megteremtették a feltételeket az alkotómunkához.

Szeretném megköszönni bátyámnak a számítógépes kérdésekben nyújtott segítségét, valamint mentoromnak, Dr. Rétsági Erzsébetnek a biztatást. Kreka Lászlónak köszönöm az illusztrációkhoz nyújtott segítségét. Külön köszönet Dr. Galla Ferenc nyugalmazott egyetemi docens úrnak, 9. Pucsok József főiskolai docens úrnak az építő gondolataiért és javaslataiért!

Sok szeretettel ajánlom e munkát judóedzőmnek, Romváry Attilának, valamint édesapámnak, Sey Gábornak további sikeres edzői munkájukhoz! A reformfolyamat nem zárult le.

személyes weboldala

A társkereső oujda törvény előírja a NAT ötévenkénti felülvizsgálatát. A NAT revíziójának eredményeként módosított változatok ban, illetve ben kerültek bevezetésre az iskolákban. Az alaptanterv és a helyi tantervek között köztes szabályozás eszközeként működő kerettanterv először ben jelent meg, majd a módosításoknak megfelelően ban, illetve ban. Az új tantervi szabályozás legnagyobb erénye — céljának megfelelően — az iskolák, a pedagógusok alkotó önállósága, amely elsősorban a tananyagok kiválasztásában jelenthet nagy előrelépést az előíró tantervekkel szemben.

Amennyiben az alaptantervet, illetve a kerettanterveket összességében tekintjük, akkor a testnevelés és sport műveltségterület legörvendetesebb újdonságaként a tartalmi sokszínűséget emelhetjük ki. Ez egyrészt a hazai szakemberek régóta szorgalmazott javaslatainak megvalósulását, másrészt a nyugati mintákhoz való közeledést jelenti.

A témakörök közé olyan új sportágak kerültek be, amelyek követik a kor elvárásait, és lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanítványokat minél több mozgásmintával ismertessük meg. Ezek az új testgyakorlati illetve sportágak egyúttal kihívást jelentenek a tanárok és a testnevelőtanár-képzés számára is.

A témakörön belül a judo, az aikido és a birkózás grundbirkózássportági nevükön megnevezve, ezen kívül a küzdőjátékok és -feladatok, valamint az önvédelmi fogások önvédelem kerülnek említésre. A judo és aikido beemelése több szempontból is fontos.

E sportágak űzése során kiemelt lehetőség nyílik pozitív személyiségvonások kialakítására, mint például: az agresszió feletti kontroll, az önfegyelem gyakorlására, a konfliktuskezelés megtanulására.

Az említett tulajdonságokkal összefüggésben a sportág oktatása komoly szerepet játszhat a diákok küzdősportokkal szemben kialakult téves nézeteinek, előítéleteinek eloszlatására.

A sportágak technikai repertoárja önvédelmi formák megismerését is lehetővé teszik. Az ös NAT bevezetőjében megfogalmazott ülés nő 45, és az általános fejlesztési követelményekben előírtak közül az alábbi néhány kiemelés érzékelteti a küzdősportok személyiségfejlesztő értékeit.

Nem tartalmaz tananyagot és követelményeket sem, hanem fejlesztési feladatok írják körül az elérendő képességeket, készségeket és kompetenciákat Nahalka, E tantervi változatban a küzdősportokat illetően visszalépés figyelhető meg. Egyrészt megjelenhet a nemek közötti nem kívánatos megkülönböztetés. NAT, Másrészt csorbulhat az egységes szemlélet követelménye. Mivel a tanterv a fejlesztési feladatokon keresztül szabályoz, a helyi tantervekben különbözőképpen jelenhetnek meg a küzdősportok.

Ez tartalmi szűkítést vonhat maga után és megnehezítheti az iskolák közötti átjárást. A es NAT előírásai A NAT es változatában az előző tantervhez viszonyítva is további negatív jelenségek figyelhetők meg vizsgált témakörünket illetően. A kiemelt értékek között szerepel a nemek közötti egyenlőség biztosítása.

A küzdősportokat illetően ez az elv nem érvényesül, mert a NAT es változata is különbséget tesz a nemek között. A cselekvésbiztonság megszerzéséhez, a balesetmentes esések megtanulásához, az alapvető önvédelmi fogások elsajátításához a lányoknak is joguk és szükségük van. Erre készítenek fel a judóhoz kapcsolódó esés- és gurulástechnikák, az önvédelmi feladatok, valamint a mini küzdelmek játékok, grundbirkózás gyakorlása. További nem kívánatos változás az, hogy 1—4.

Egyedül a kúszások, gurulások köthetők jóindulattal a vizsgált témakörhöz. Az 5—6. Itt már egyáltalán nem konkretizálják az oktatható sportágakat, és az önvédelem szó sem jelenik meg.

• К миру вне Диаспара, например.

A felsoroltak elbizonytalaníthatják a testnevelő tanárokat az oktatandó tartalmakat illetően. NAT, A es kerettanterv A kerettantervek es változata a NAT-ra épülve, mint köztes szabályozó jelent meg, s biztosítani hivatott a nevelés-oktatás egységét, mindenekelőtt az iskolák közötti átjárhatóságot. Céljuk, hogy a mindenkire kötelező ismeretelemek és követelmények megfelelően kerüljenek be a helyi tantervekbe, ugyanakkor az iskolák bizonyos fokú önállósága is megmaradjon.

Az 1—4. Eszköztartalmak a következők: húzások—tolások, karemelés—leszorítások, kiemelések—mögékerülések, illetve a párokban történő feladatmegoldások. A küzdősportok—küzdőfeladatok tanulása kapcsán a kisdiákok találkoznak a test-test elleni küzdelemmel, megtapasztalhatják saját erejüket, szembesülhetnek a társak teljesítményével és átélhetik a mozgásos játék és cselekvés örömét.

Az 5—8.

Az oktatás középpontjában konkrét önvédelmi technikák elsajátítása áll a grundbirkózás, az aikido és a judo sportágakon keresztül. Súlypontos szerepet játszanak az oktatási folyamatban a konkrét sportági technikák, a tolások—húzások, az esések—szabadulások, valamint a játékok.

A 7—8. Így judóban az egyszerűbb dobások csípődobás és aikidóban, illetve az önvédelem témakörében a szabadulások lefogásokból és fojtásfogásból. Egy technikát illetően erősen vitatkozunk a kerettantervvel. Nagy ívű dobásról lévén szó, a védőnek is igen felkészültnek kell lennie ahhoz, hogy jól essen belőle. A 9— A as kerettantervek A as kerettantervek előírásai megegyeznek a es kerettantervek előírásaival judo, grundbirkózás, aikido, küzdőfeladatok és -játékok.

Az általános iskolai tanterveknél 6—8. A középiskolai előírásoknál a 9— Az önvédelem témakör említés szintjén sem szerepel Kerettantervek, A as kerettantervek A as kerettantervek — igazodva a NAT-hoz — csak az 5—6. E két évfolyamon nagy hangsúllyal szerepelnek a küzdőjátékok, az említés szintjén a grundbirkózás és a judo, valamint újra megjelenik az önvédelem. A judo kimarad az oktatási tartalmak közül.

Körmöci Katalin személyes weboldala

Említésre méltó, hogy míg a es kerettanterv konkrét dobástechnikákat, illetve birkózótechnikákat említ, addig ebben a dokumentumban hasonló utalás nem található. Képesek legyenek váratlan helyzetben is alkalmazni egy-két fogást. A tantervek vizsgálata alapján megállapítható, hogy a tanterv a küzdősportokra vonatkozóan sok szaknyelvi-fogalmi pontatlanságot tartalmaz. Kiolvasható az is a dokumentumokból, hogy nem közvetítenek egységes szemléletet a tanítható sportágakat illetően.

Ez az általánosság a témakör oktatásának felületességét, elnagyoltságát, sőt mellőzését eredményezheti. Éppen ezért felügyelt keretek között az iskolában, edzésen, délutáni foglalkozásokon kell ene biztosítanunk számukra, hogy ilyen irányú igényeiket kiélhessék.

Játékok óvodáskorban - LurkóVilág óvodai-szülői magazin

A küzdőjátékok a fogalom meghatározását lásd később a 4. Amikor küzdelemről beszélünk, sokan csak a negatívumokat tartják szem előtt, aggályaikat, félelmeiket fogalmazzák meg, s a küzdelem veszélyességét hangsúlyozzák. A küzdés, küzdelem szó hallatán rögtön egy betörött, vérző orr és az agresszív fellépés jut eszükbe. Mindenképpen ki kell emelni, hogy a küzdelem küzdőjátékok, küzdősportok pozitív, illetve negatív hatásai nem kizárólag a küzdelemi cselekvésből magából adódnak, sokkal inkább függnek az alkalmazás módjától, mikéntjétől.

Éppen ezért szükséges a küzdelmi cselekvés küzdőjátékok, küzdősportok oktatásának megtervezése, ésszerű felépítése. A tanár, tanító, edző feladata, hogy a játékhoz, gyakorláshoz megfelelő légkört biztosítson, szabályokat hozzon, és fogás játék megismerni egymást az óvodában betartassa, egyértelműen és érthetően határozza meg a játékok és feladatok célját, elősegítse a kommunikációt a diákok között, értékelje a teljesítményeket és kielemezze az adódó konfliktushelyzeteket, valamint elemezze a lehetséges taktikai feladatmegoldásokat.

Fontos, hogy a diákokkal, tanítványokkal megbeszéljük, mi is a küzdelem célja. Ki kell hangsúlyozni, hogy az előre meghatározott szabályok betartása melletti győzelem elérése a cél, ahol nem megengedhető a társ ak egészségének szándékos károsítása.

Tehát semmilyen olyan viselkedést nem szabad tolerálnunk, amely ehhez vezethet. A küzdelem egy igen összetett feladat, ahol az ellenfeleknek mindig a folyamatosan változó helyzetnek megfelelően, kölcsönösen egymás tevékenységét figyelembe véve kell cselekedniük.

• A játék folyamán a gyermek társigénye kielégül, társas kapcsolatai alakulnak, gazdagodnak, amelyekhez pozitív, szociális érzelmek társulnak.