Restaurant garcon rue du hűség déli

Az élet művésze? S mi a dendizmus: viselkedésmód? Felvett szerep? A társadalmi érvényesülés eszköze vagy egy egész életet meghatározó életforma?

A kérdés sokkal összetettebb, mint első pillanatban tűnik, és bár a kifejezést sokan használják, pontos definíciót nemigen adnak. Nehezíti a meghatározást szinonimáinak következetlen használata, a dendizmus más viselkedéstípusokkal mutatott hasonlósága, valamint a róla értekező szerzők témához való személyes viszonya, olykor pedig a dendizmusról alkotott véleményük módosulása.

Théodore de Banville. Sans doute il est bien doux de voir danser Bathyle, Aux sons entrecoupés des flutes de Sicile… a mint Louis Bouilhet mondja.

Amikor idegen nyelvű szöveget a saját fordításomban idézek, azt minden esetben külön jeleztem. A rövidebb idézeteket []-ben adom meg, a hosszabbaknál ford. A hosszabb idézetek esetében a törzsszövegben csak a fordítást adtam meg, az eredeti szöveget pedig az értekezés végén, külön mellékletben.

A francia szótárak angol eredetűnek tartják, míg az angolok szerint az eredete bizonytalan, sőt a feltételezések között a francia hatás lehetőségét sem zárják ki.

Tovább szélesíti az elemzés körét, hogy sokaknál a dendizmus átmenetileg vagy csak egyes elemeiben jelentkezett, de az is, hogy sokan életformának választották szemben azokkal, akik szerepnek.

CHAPITRE PREMIER

Végül bonyolítja a kérdést az is, hogy a származást, életutat, felfogást tekintve legellentétesebb személyiségek lehetnek dendik. A dendiről szóló értekezéseket áttekintve néhány alapvető kérdés tűnik fel: egyes emberek életútjai alkotják-e a dendizmust vagy létezik egy egyetemes dendi-típus? Mennyire széles körben használhatjuk a fogalmat?

Vajon a dendizmus történelmi, társadalmi, szociológiai, irodalmi vagy metafizikai kérdés?

• JUSTH ZSIGMOND, AZ IRODALMI DENDI - PDF Free Download
• IV, p.

Mitől értjük — érezzük — azonnal, mit takar a dendi kifejezés és miért olyan nehéz mégis pontos meghatározását adni? A dendizmus története mindenekelőtt Angliához és Franciaországhoz kapcsolódik, így érthető, hogy az angol, de mindenekelőtt a francia történeti és elméleti tudomány vizsgálja részletesen a problémakört. Bár a dendi kifejezést a viselkedésmód egyes elemei miatt — visszamenőleg — régi korok jeles alakjaira és távoli földrészek népeinek képviselőire is többen vonatkoztatják, tudatosan először a XIX.

Mivel a dendizmus megítélése és koncepciója a század folyamán jelentősen megváltozott, több nagy korszakáról is beszélhetünk. Jóllehet, számos irodalmi és metafizikai kérdéshez is köthető, mindenekelőtt társadalom történeti kérdés. A történeti és mitikus dendizmushoz kapcsolódik még az irodalmi dendizmus, egy önmagában is összetett jelenség: az írók dendizmusa, a dendiszereplők megjelenése. S ez egyben némiképp meghatározza a dendizmus időbeli kereteit is.

Az ipari forradalom hatására egyre többen költöztek a városokba, s hamarosan tömegek duzzasztották egyre nagyobbá a metropolisszá növő Londont, majd a hamarosan példáját követő Párizst is.

A francia forradalom nemcsak a szilárdnak hitt társadalmi rendszert, hanem az erkölcsi világképet is alapjaiban rengette meg. A korábban biztos értékrendet nyújtó vallás helyett csak ideig-óráig jelentett pótlékot az ész mindenfölöttiségének hirdetése. Egyszerre minden bizonytalanná vált.

Az egyén elveszítette az önmeghatározásához szükséges hagyományos viszonyítási pontokat. A társadalmi változások visszafordíthatatlan folyamatot indítottak el: a polgárosodás hatására megrendült az arisztokrácia eddig kikezdhetetlennek hitt hatalma és presztízse.

LÓVERSENYEN.

A születési előjog egyeduralma mellé új értékek törtek: a pénz és a tehetség új lehetőségeket nyitott a társadalmi sőt, olykor a társaséleti érvényesülésre — egyre nagyobb szerephez jutottak az egyéni képességek. Noha az arisztokrácia még megőrzött valamit hajdani jogaiból, új rétegek számára is teret kellett adnia: nem tudta visszanyerni forradalom előtti helyét és hitelét, sőt, egyre gyengülő pozícióit is csak nehezen védte a feltörekvő, egyre újabb társadalmi csoportoktól.

Az egyén a helyét keresi a társadalomban, s miközben arra törekszik, hogy meghatározza pozícióját, bizonyos csoportokhoz tartozását vagy éppen különállását igyekszik különböző módokon kifejezni.

A dendi — az igazi dendi — ennek az önmeghatározó és egyben az átlagtól és a tömegembertől, a közönségestől és az uniformizálódó polgárságtól való elkülönülésre törekvésnek talán legtökéletesebb példája.

Fénykora Angliában az as évekre, Franciaországban az as évekre esik bár mindkét országban léteznek történelmi előképeik. Az első idők dendijeit — főként az angol társadalom 10 A dendi ki akar törni a névtelenségből és arctalanságból: az elvárosiasodás és a tömegek elleni lázadás megtestesítője.

Önmagát keresi a megváltozott világban, s ezáltal rokona a szintén identitását kereső romantikus embernek. Ez utóbbi azonban a városok növekedésével a természet utáni vágyát állítja szemben, ami idegen a denditől.

Lejeune Az önéletírás kutatása több tudományterület hatáskörébe is tartozik, legmeghatározóbbak azonban az irodalomkritikai és poétikai elemzések. A pszichológia az önéletrajzi emlékezet vizsgálata felõl jut el az önéletrajzi produktumig, míg a nyelvészet csak néhány részprobléma érintésére vállalkozik. Ez a sajátos helyzet magyarázza azt, hogy a téma kutatásának – a nyelvészeti leírások hiányossága és a pszichológiai vizsgálatok specifikussága miatt – a kezdõ lökést az irodalomkritika és a poétika adta. Ezen területek tanulmányozása egyértelmûvé tette, hogy a különbözõ tudományágak gyakran kalandoznak más tudományágak területére, vagy azok határát súrolják.

A dendizmus mélyebb jelentését csak irodalmi dimenziójával nyerte el. A kifejezést először ban használta Lord Byron,12 és az ő Beppójával kezdődött öt évvel később a dendizmus irodalmi térhódítása.

NAGYVÁROSI KÉPEK

A társasági élet apró eseményei, hírei, pletykái iránt már a XIX. Restaurant garcon rue du hűség déli a dendizmus szülőhazája Anglia, igazi talaját a XIX.

S noha elterjedése elválaszthatatlan az anglomániától, a francia dendi nem egyszerűen az angol másolata. Mindketten megvetik ugyan a komoly tudományokat és tehetségeket, s nagy jelentőséget tulajdonítanak apróságoknak és jelentéktelenségeknek, alapvető temperamentumbeli különbségük mellett az angol dendi hideg és restaurant garcon rue du hűség déli, míg a francia élénk és szellemes az is megkülönbözteti őket, hogy az angolokkal ellentétben a franciákat a gondos öltözeten és megjelenésen túl több fantázia és az élet egyfajta művészi megélése is jellemzi.

A dendi kifejezés alig pár évvel angliai feltűnése után átszelte a Csatornát. A XIX. Westminsterben született, édesapja a miniszterelnök Lord North magántitkára volt, de nagyapja még ügyes kereskedő.

Tizenhat éves korában, ben zászlós, tizennyolc éves korában a herceg, IV. György huszárkapitánya lett. Katonai pályafutása két évvel később ért véget, amikor ezredét Manchesterbe vezényelték.

Brummell leszerelését kérte és Londonban maradt.

CHAPITRE II

Hamarosan a társaság elfogadott divatirányítója, bírája és ura, a herceg kegyeltje lett. Calais-ben telepedett le, majd pénzhiány miatt ban kérje a srácok, hogy megismerjék caen-i angol konzuli helyet. Végül ő maga tájékoztatta Lord Palmerstont a poszt feleslegességéről. Élete végén teljes nyomorba került, és a dendik koronázatlan királya, a divat első számú kegyeltje elhanyagoltan, szegénységben és az őrülettől sújtva halt meg ben egy menhelyen.

A nagy dendi, Beau Brummel több regényhős alakját is ihlette, s olyan írók olvasták e történeteket, mint a legismertebb dendi-hősök alkotója, Honoré de Balzac. Lajos uralma végén már jegyeznek néhány klubot, de ezek később eltűnnek a forradalomban. A klubok nagy szerepet játszanak az angol dendik életében is, mint például 11 tömegembertől. A korban a jellegzetes angol karaktert a nemzeti gőg, a közösségi szellem, a szűkszavúság, a bizarr és különleges felé fordulás, a melankólia és a spleen testesíti meg.

Az újításokat az utazók, a hazatérő emigránsok és a Franciaországban állomásozó angol seregek egyaránt terjeszthették, az angol és francia arisztokrata körök közötti szoros kapcsolatok pedig folyamatosan erősíthették.

France, Anatole: La chemise

Az első időben — főként az alsóbb társadalmi osztályokban — kigúnyolták, nevetségessé tették vonásaikat, restaurant garcon rue du hűség déli húszas évek elejétől azonban — nagyrészt az irodalmi és liberális köröknek köszönhetően — megítélésük fokozatosan megváltozott, majd ben, Bayard és Wailly Anglais et Français című munkája megjelenésével, továbbá a dendizmus irodalmi térnyerésével, a byroni romantikus hős sikerével egészen átalakult.

Az as évekre a dendizmus megítélése is gyökeresen megváltozott,16 s ebben nagy szerepet játszott a jelenség irodalmi dimenziója.

Alain Ducasse: Le Louis XV [3 Michelin star] in Monaco, Monte Carlo

Bár sajátja marad az érzéketlenség és G. A klubban van könyvtárszoba, étterem, szalon és játékterem. Exkluzivitását nemcsak az adja, hogy nem nemesi származású nem látogathatja, hanem az is, hogy a nők elől teljesen el van zárva. Stanton az erőteljes angol befolyást az elnyomó, győzedelmes angol hadsereg jelenlétéből fakadó kettős hatással magyarázza.

Ez utóbbi elsősorban az irodalmi alkotásokban nyilvánul meg. Az írók figyelmen kívül hagyják az elfogadott szabályokat, félnek a közönségességtől és középszerűségtől és kinyilvánítják a tömegek fölötti felsőbbrendűségüket.

KIS FIUK, KIS LEÁNYOK.

Távolságtartásukat és különállóságukat néhányan az angol sport gyakorlásában például pisztolylövészetmások a nagyközönség számára elérhetetlen klubok alakításában találták meg: így jött létre a Jockey Klub. Tagjai mind vagyonosak voltak, s a gazdag dendiket — legalább külső viselkedésükben — utánozni törekvő irodalmárok, újságírók és művészek csak kivételes esetekben kerülhettek közéjük.

Legjelentősebb közülük Balzac szerepe, hősei — bár számos tulajdonságukban távol álltak a valós élet dendijeitől 25 — nagymértékben hozzájárultak a dendi mítoszához. Balzac dendikről alkotott véleménye azonban nem mentes az önellentmondásoktól.

Ennek magyarázata nemcsak az író véleményének megváltozásában rejlik, hanem abban is, hogy a Traitében szereplő fiatalemberek számára a dendizmus nem életstílus, annak csak felszínes jellemzőit majmolják, ellentétben a regények néhány céltudatos és karrierista dendijével. Romieu, aki szintén gyenge lovas volt, azért lehetett a Klub tagja, mert igen kecsesen tudott leesni a lóról.

Lady Blessington állandó kísérője s egyben mostohaleányának férje. Amikor elveszti vagyonát, visszatér Párizsba.

JUSTH ZSIGMOND, AZ IRODALMI DENDI

Az emlékiratírója szerint a dendi közel A Jeune-France tagjai megjelenésükkel is feltűntek: öltözetüket — a brummelli visszafogott eleganciával szemben — a byroni fantázia jellemezte. Bárkit lionná tehet a véletlen szeszélye és a társaság kénye-kedve, s időlegesen az előkelő társaság hőse lehet akár egy számára teljesen természetes, de környezetének mégis meglepő viselkedése vagy szokása által.

Itt kell kitérni még a szertelenre excentrikus is, akitől a dendit csak egy hajszál választja el. Mindketten a nüanszokban keresik az elkülönülés eszközeit, míg azonban az előbbi azzal hívja fel magára a figyelmet, hogy botrányt okoz és megbotránkoztat, addig a dendi — szintén sokszor színpadias eszközökkel — mindig részben aláveti magát egyrészt a külső szabályoknak, másrészt saját belső törvényeinek: úgy hívja fel magára a figyelmet, hogy a közösség, a társaság még elviselje különbözőségét.

Az excentrikusra legjellemzőbb példa Saint-Cricq, aki többek között azzal szerzett kétes értékű hírnevet magának, hogy nagy melegben rendelt három fagylaltjából csak egyet fogyasztott el, a másik kettőt csizmájába öntötte, vagy miután nyilvánosan krémmel kente be az arcát, dohánnyal szórta be magát.

Császárság után bekövetkezett változások nem adtak megfelelő keretet a dendiknek, de a század végéig, sőt, s az I. A részben a megelőző évtizedből felvillanó történelmi dendik költekezése, cicomája, asztali és társalgási művészete inkább egyfajta látszat-dendizmushoz állt közelebb, a képzeletbeli dendik népszerűsége azonban fokozatosan emelkedett. A cocodès körül tűnt fel, s legfőbb jellemzője a fáradtság, unalom, undor affektálása volt.

Melankóliája és gőgje érzéketlenséggel párosult. Szinte vele együtt jelentek meg az ostobasággal is karakterizált petits crevés-k, akik már nem affektálták a fáradtságot, hanem valóban azok voltak.

Ugyanakkor a dekadencia és esztétizmus nem feltétlenül esik egybe a dendizmussal: néhány jellegzetes képviselőjüknek köszönhetően kapcsolódnak össze. A századvégi dekadencia és esztétizmus korában a dendi az intellektuális elkülönülés, a nemes elegancia, a szépség kultuszának hirdetőjévé vált. Az újfajta dendizmus túlfinomult, modoros és olykor nosztalgikus.