Nők nem ismernek ünnepségek, Esélyegyenlőség | Munkaügyi Szemle

A nők a muszlim társadalomban — publicisztika A nők a muszlim társadalomban Abdessamad Belhaj és Speidl Bianka helyzetértékelése Nyugat-Európa nagyvárosainak muszlim bevándorlók által nők nem ismernek ünnepségek negyedeiben az arra járó idegen felfigyelhet a kávéházakra, ahol csupán férfiak ülnek. A női betérőt szúrós tekintetek figyelmeztetik, hogy nem szívesen látott vendég ott. Ha ennek ellenére helyet foglal, egy alkalmazott hamarosan másik kávézót ajánl figyelmébe, vagy egyszerűen csak elfelejti kiszolgálni.

A muszlim külvárosok utcáin nőket csak elvétve lehet látni és soha sem egyedül. A köztér a férfiaké.

A férfi kísérő nélküli nem muszlim nők számára veszélyesek e negyedek: a szóbeli agresszión túl zaklatás és bántalmazás áldozataivá válhatnak. Franciaországban a júliusi hőség idején egy muszlim férfi megkéselt egy nőt, aki három gyermekével sétált, csupán azért mert szerinte nem viselt megfelelő öltözetet.

Az elmúlt napokban hasonló eset történt Törökországban is. Indoklásában kifejtette, hogy erre azért van szükség, mert a bicikliző nő felhívja magára a férfiak figyelmét, ezért rombolja a közerkölcsöt és biciklizés veszélyes, mert baleset esetén megsérülhet a szűzhártya.

Közismert, hogy Szaúd-Arábiában a nők nem vezethetnek autót, Kairó utcáin az elmúlt hetekben az egyik legnagyobb vallási ünnep alkalmával több száz nőt zaklattak. Zaklatás, korlátozás, alávetettség — a muszlim nők életének kényszerű tartozékai az iszlám világban és az európai muszlim közösségekben egyaránt.

Esélyegyenlőség | Munkaügyi Szemle

A lányok kisgyermek koruktól megtanulják, hogy az nők nem ismernek ünnepségek előírásainak megfelelően kell öltözködniük. Ez jelenthet kendőt és karjukat-lábukat elfedő ruházatot, nyáron is ballonkabát szerű felsőruha viselését, amelyek összességét hidzsábnak nevezik, valamint az arcot is eltakaró niqkábot, amelynek afganisztáni változata burka néven ismert.

Vannak vidékek, ahol a nőknek otthon is állandóan viselniük kell ezt az öltözéket, csak mosakodáshoz és alváshoz vethetik le. Egyes országokban, például Iránban, Afganisztánban és Szaúd-Arábiában erkölcsrendőrség felügyeli, hogy betartják—e a saría előírásait, különös figyelmet szentelve a házasság előtti kapcsolatoknak. Az erkölcsi rend eme őrei követhetik, megállíthatják és letartóztathatják a párokat, ha nem tudják igazolni, hogy házasok.

A leleplezés után szigorú büntetés vár a lányokra: a kapcsolatot meg kell szakítaniuk, nem járhatnak el otthonról és az első kérőnek igent kell mondaniuk.

Vigyázat! Romantikus átverések

A korlátozások a mozgás szabadságától is megfosztják a nőket. Csak néhány, a család által jóváhagyott helyet látogathatnak — például boltokat, bevásárlóközpontokat, iskolákat és korházakat- s ha valaki ezektől eltér az rögtön szóbeszédre ad okot, amely súlyosan érintheti jó hírét. Az otthonon kívül tartózkodás ideje szintén korlátozott.

Napközben, férfi rokonaik távollétében csak akkor hagyhatják el a házat, ha az feltétlenül szükséges. Csupán a délutáni órákban mehetnek el hosszabb időre, de este hat óra után egyedül csak rendkívüli esetben maradhatnak ki.

Az iszlám előírásai szerint az utazó nőt valamelyik férfi rokonának kell kísérnie, aki lehet az apja, a fivére vagy akár a fiú gyermeke.

A hétköznapokban elvárt, hogy a férjével mutatkozzon vagy legalábbis egy idősebb nő társaságában. Rövidebb időtartamra ugyan kimozdulhat egyedül, ám ez saját biztonsága érdekében inkább elkerülendő. E könyörtelen paternalista rendszer a nők munkavállalását is ellehetetleníti. Az International Labour Organisation os adatai szerint a közel-keleti arab országokban a nők 36,7 százaléka dolgozik, Észak-Afrikában 18,8 százalékuk, míg a szub-szaharai országokban 56 százalék ez az arány.

Az észak-afrikai és a közel-keleti arab országok tehát még fekete Afrika legszegényebb területeinél is rosszabb képet mutatnak.

Orbán Viktor a Kossuth Rádió „Vasárnapi Újság” című műsorában

A férfiaknak való kiszolgáltatottság generációkon átívelő és napjainkra is jellemző folyamat. Egy másik módja a nők kizsákmányolásának a fekete afrikai és ázsiai országokból származó háztartási alkalmazottak helyzete, akiket gyakorlatilag rabszolgaként kezelnek, elsősorban az öböl-országokban. A szegénysorból származó nők prostitúcióra kényszerítése is általános, láthatjuk ezt a szír menekültek esetében, akiknél nem ritkaság, hogy más jövedelemforrás hiányában lánygyermekük áruba bocsátásából tartják fenn népes családjukat.

Malajzia a világ lánykereskedelmének a legnagyobb forrás országa, a marokkói Rabatban pedig körülbelül nyolcezer prostituált dolgozik, akik közül sokan lettek gyermekkorukban bántalmazás áldozatai vagy a családjuk anyagi helyzete miatt kényszerítették egyetlen tánc lausitz erre.

Az előre meghatározott időtartamra szóló házassági szerződés elsősorban Iránban bevett gyakorlata szintén kiszolgáltatottá teszi a nőket. A társadalmi követelmények szerint a nőknek meg kell őrizni szüzességüket a házasságkötésig, amelyre rendszerint ik évük betöltése előtt sor kerül. Ha azonban valamely oknál fogva ez csak a as éveikben történik meg, a szüzesség megtartása akkor is kötelező, hiszen ez a család jó hírének és vallásos buzgóságának garanciája.

Ez a korlátozás arra kényszeríti a nőket, hogy kiskapukat keressenek a nemi élet olyan formáit választva, amelynek következtében nem sérül a szüzességük, hazudjanak vagy házasságuk előtt helyreállító műtétet végeztessenek. Az ilyen típusú orvosi beavatkozások hatalmas jövedelemforrást jelentenek az orvosoknak. Ha egy nőt megerőszakolnak a bűntény semmissé tehető, amennyiben az elkövető feleségül veszi az áldozatot.

Számos arab ország jogrendje a közelmúltig két lehetőséget kínált az erőszaktevő számára: bebörtönzést vagy az áldozattal kötött házasságot. Jordániában napjainkban is érvényben van ez a szabályozás, amely ugyan mentesíti a szégyentől a nő családját, de annak árán, hogy az áldozatot élethosszig tartó szenvedésre ítéli. Jóllehet, a legtöbb arab ország jogrendje ilyen esetekben már kiiktatta a házasság lehetőségét, a társadalmi nyomás hatására az áldozatok családjai nagy valószínűséggel továbbra is ezt a megoldást fogják választani annak érdekében, hogy a megalázó botrányt elkerüljék.

Az Európában élő konzervatív muszlimok számára az egyik legfontosabb vallásjogi szaktekintély a A későbbi szalafita irányzat fő ideológusaként számon tartott vallásjogász — akinek gondolatait az európai mecsetek imámjai előszeretettel idézik — meglehetősen radikális nézeteket vallott a nőkkel kapcsolatban.

Ha ezt kitartóan visszautasítja, a férjnek jogában áll, hogy megverje — olyan módon, amivel nem okoz törést és nem hagy nyomokat a testén, megbüntetheti úgy, hogy megvonja tőle az ellátására szánt pénzt és időt sem szán rá. Az iszlám etika szerint a nő nők nem ismernek ünnepségek szerénységében és engedelmességében rejlik.

Beszéd a vicenzai katonai közösség Női Esélyegyenlőség Napi rendezvényén

Csöndesen, visszafogottan kell viselkednie, ugyanakkor kerülnie kell a kedves beszédet, lágy hangot a férfiakkal, testét el kell takarnia. Tekintetét és bájait meg kell őriznie a kijelölt férfi számára. A házasságkötésig feltétlen engedelmességgel tartozik szüleinek utána pedig férjének. Amennyiben ennek nem tesz eleget, az említett büntetések várhatnak rá, vagy akár válás is, amihez elegendő a férj szóbeli szándéknyilvánítása. A férfi saját elhatározásából három másik nőt is feleségül vehet, akikkel nők nem ismernek ünnepségek osztoznia kell.

A további hátrányos megkülönböztetésekhez tartozik, hogy az apa halála esetén a lányok fele annyit örökölnek, mint a fiúgyermekek, válás esetén a szoptatási időszak végeztével az apa egyetlen geisa a gyermekek nevelése, láthatás pedig rendszerint kizárt.

Egy másik kényes kérdés a pedofília, ami komoly probléma és elterjedt jelenség az iszlám világban. Az iszlám jog ugyan megtiltja — első sorban a kisfiúk vonatkozásában — ám a kiskapu itt is nyitva áll.

Ha van házassági szerződés a gyermekre vonatkozóan — és ezt az apa már a kilenc évesnél fiatalabb lánygyermek esetében is megkötheti - akkor a szexuális közeledés engedélyezett a felnőtt férfi részéről. A nemi érést megelőzően a behatolás tiltott, ám a pubertás elérése után a lány férjhez adható, s vannak közösségek ahol ezt megelőzően is. Egyes társadalmakban, ahol az urbanizáció nem jellemző életforma, mint például Jemenben, Szomáliában vagy Afganisztánban, az elhált házasság éves kor között már elfogadott.

A városiasodott közösségekben általában 16 év a törvény által meghatározott korhatár, de kivételes esetekben 15 éves korban is érvényesíthető. Nők nem ismernek ünnepségek muszlim ország szerepel a gyermekházasságokban élen járó államok listáján: Banglades, Nigéria, Pakisztán, Indonézia, Niger. Jemenben a nők felét 18 éves koruk előtt férjhez adják, de a nyolc éves korban kötött házasságokra is számos példa van, amint arról az elhálást követő halálesetek kapcsán időnként a média is beszámolt.

Az Európában élő muszlimok között nem jellemző a gyermekházasság, bár a legutóbbi menekülthullámmal érkezett gyermekek között a német szervek forrási szerint több ezerre tehető az ilyen esetek száma. Becsület gyilkosságokról szintén hallhatunk, még az európai muszlim közösségekben is. Ha egy fiatal muszlim nő a családja jóváhagyása nélkül szabad akaratából létesít kapcsolatot egy férfival, saját családja végezhet vele.

Évente több, mint ötezer nő esik becsületgyilkosság áldozatául muszlim országokban, de van rájuk példa az európai muszlim közösségekben is. Előfordulhat, hogy csupán beszélgetni látják valakivel vagy alaptalan pletyka alapján ítélik halálra.

Jordániában a becsületgyilkosság áldozatává vált nők 80 százalékáról bebizonyosodott, hogy az ellenük felhozott nők nem ismernek ünnepségek alaptalan volt.

A nők helyzetében átmeneti változást csupán az es és as évek közötti időszak jelentett. A függetlenség kivívása után a gyarmatosítók helyét az őshonos városi elit vette át, akik a nyugati típusú modernizációban és a szekularizált életmód propagálásában látták a jövő biztosítékát.

nők nem ismernek ünnepségek helyszíni találkozón vancouver

Azonban az es háború katonai veresége, a fejlesztési politikák kudarca az iszlám fundamentalizmus térhódításához vezetett. Ez az ideológia a sikertelenséget az iszlám értékeinek mellőzésével magyarázta. Így hát a liberalizmus kapui hamarosan bezárultak és a modernizálás lendületét felváltotta a szégyen és a bűntudat.

A muszlim társadalmakra jellemző módon e fordulat elsődleges áldozatai a nők lettek. Az elszegényedő tömegek a városokba kezdtek áramlani, magukkal hozva az elmaradott, tradicionális vallásosságot. Az es évektől újra teret hódító hidzsáb az elmaradott vidéki vallásosság győzelmét hozta a városi, modernizálódó iszlám fölött.

Azok, akik utazásaik során meglátogattak muszlim országokat vagy vannak muszlim ismerőseik ellenérvként hivatkozhatnak arra, hogy ismernek kendő nélkül járó önálló nők nem ismernek ünnepségek felvilágosultan gondolkodó muszlim nőket. Erre természetesen vannak példák és bizonyos társadalmi csoportok kifejezetten nyitottak és liberálisak. Elsősorban a közép- és felső középosztálybeli jól képzett, magas iskolázottságú férfiak családjaiban — a köznéptől meglehetős elszigeteltségben — a nők viszonylagos szabadságot élvező életet élhetnek, nem utolsó sorban azért, mert társadalmi presztízsük fontos alkotóeleme lányaik iskoláztatása.

nők nem ismernek ünnepségek keresés velo mtb man

Vannak olyanok is, akik elég bátrak ahhoz, hogy tudatosan szakítsanak családjukkal, a társadalmi nyomás és előítéletek ellenére jeles, szabad gondolkodó értelmiségiekké válnak. Az ilyen kivételek száma azonban egyre csökken. A pluralizmus ugyan jelen van, de az iszlamizáció egyértelműen teret hódít a liberalizálódással szemben. Ez a tendencia csak az elszigetelődés és a menekülés lehetőségét hagyja meg a nők számára mind a muszlim társadalmakban, mind pedig az európai muszlim közösségekben.

nők nem ismernek ünnepségek zakelijk flört

A dekadens Nyugat csábításaival szemben az iszlám etika, mint védelmező jelenik meg a mérsékelt és a konzervatív diskurzusokban egyaránt. A női test eltakarását pedig e védelem eszközének tartják. Az iszlamizáció az as években érte el az Európában élő muszlim nőket. Ők általában az as, es években érkezett bevándorlók második generációját alkották.

Az első generációs bevándorlók körében a vidékről származó nők viseltek kendőt, de ők a társadalom számára jobbára láthatatlanok maradtak, nem jártak iskolába, nem vállaltak munkát.

Érdekesmegbeszélések