Montreal nő találkozása

Szent Marguerite Bourgeoys, aki a mindennapi emberek életét élve valósította meg Isten akaratát

Őslakos kultúrák[ szerkesztés ] Az utolsó eljegesedés idején Észak-Amerikában Wisconsin- Európában Würm-eljegesedésezer évvel ezelőtt a szárazföldekre telepedő jégrétegek miatt az óceánok szintje lesüllyedt és a szibériai népcsoportok a mai Bering-szoros helyén húzódó földhídon átkelhettek Alaszkába.

montreal nő találkozása

Továbbhaladásukat ekkor megakadályozta az észak-amerikai jégpajzs, ám mintegy 16 ezer évvel ezelőtt egy melegebb a flörtölés engedélyezett kapcsolat a gleccserek elolvadtak és az első emberek a mai Kanada területére léphettek. Ennek időpontja és a vándorlások útvonala vitatott.

Az emberi tevékenység legkorábbi nyomai a Haida Gwaii -szigeteken, Old Crow Flats-en és a Bluefish-barlangban kerültek elő. Egy újabb lehűlést követően az észak-amerikai klíma i. A jégpajzs csak lassan olvadt el és nyomában hatalmas olvadékvíz-tavak maradtak.

A lakosok továbbra is vándorló vadász-gyűjtögetők voltak, de idővel így is kialakultak az egyes tájegységekre jellemző kultúrák paleoarktikus, Plano- és tengeri csoportok. A Woodland kultúrperiódus kb i. A Woodland-kultúrákat elsősorban az agyagedények használata különbözteti meg a korábbi népcsoportoktól; a legrégebbi kanadai cserépedények Ontario területén kerültek elő.

Másolat: Erdőlátogatási tilalom lépett életbe Gyász ,Hiányod belém fűződött, mint fonal a tűbe. Most mindent, amit teszek, annak színével varrom. Temetése Előtte, 14 órakor engesztelő szentmisét tartunk a helyi templomban.

Észak-amerikai Hopewell-kultúrák A leendő Kanada keleti erdőségeit algonkin és irokéz törzsek lakták. Az algonkin nyelv feltehetően a mai Idaho nyugati síkságairól származik, beszélői onnan montreal nő találkozása kelet felé, míg el nem érték a Hudson-öblöt és Nova Scotiátdélen pedig Virginiát. Kanadában a kelet-algonkin nyelveket beszélő mikmak és abenaki indiánok éltek és feltehetően szintén ehhez a csoporthoz tartozott a kihalt új-fundlandi beothuk is.

Kanada történelme

Az ozsibvék hagyományai szerint a tenger mellől vándoroltak a későbbi Nagy-tavak környéki földjükre, ban az otavákkal és a potavatomikkal megalapították a Három Tűz Tanácsát. A mai New York állam északi része i.

Hagyományuk szerint ben alapították meg az Irokéz Konföderációt. A Kanadába is átnyúló észak-amerikai Nagy Síkságon a szintén egy közép-algonkin nyelvet beszélő törzs, a krík voltak az urak, akik elsősorban bölényvadászatból éltek.

Québec kilóg a skatulyából

Északnyugaton a na-dené nyelveket beszélő törzsek éltek, többek között az atapaszkák és a dél-alaszkai szigeteken és Brit Columbia északi részén lakó tlingitek. A na-dené nyelvcsalád feltehetően rokonságban áll montreal nő találkozása szibériai jenyiszeji nyelvcsaláddalvagyis észak-amerikai jelenléte egy különálló migrációs hullám következménye lehet.

Brit-Kolumbia belső területeinek lakói a szalis családba tartozó nyelveket szusvap, okanagan beszélték, illetve montreal nő találkozása olyan dél-atapaszka nyelveket, mint a dakelh vagy csilkotin.

Brit-Kolumbia partvidékén az öblökben és völgyekben sajátos kultúra alakult ki, amelynek jellemzői a vörös cédrusból épített házak, bálnavadászat és a művészien faragott totemoszlopok voltak. Kanada északi, sarkvidéki szigetvilágában kezdetben a orvos tudni dorseti kultúra terjedt el, melynek legkorábbi nyomait i.

Őket i. A régészeti leleteket az inuit szóbeli hagyomány is megerősíti, mely szerint elűzték az "első lakosokat", a tuniitokat. Montreal nő találkozása sagák leírják, hogy az első aki meglátta az új kontinenst, Bjarni Herjólfsson volt, aki ben vagy ban Izlandról Grönlandra tartott, de egy vihar délre sodorta.

Ő nem kötött ki, de Leif Eriksson körül expedíciót indított az ismeretlen föld felderítésére és három helyen is kikötött, Hellulandon feltehetően a Baffin-sziget Marklandon talán Labrador és Vinlandon talán 100 társkereső. A vikingek megpróbáltak letelepedni az új földön, de harcokba keveredtek az őslakosokkal és kénytelenek voltak visszatérni grönlandi kolóniájukba.

A következő európai felfedezők csak ötszáz évvel később, ben érkeztek, amikor az olasz származású, az angol korona szolgálatában álló John Cabot újra felfedezte Új-Fundlandot.

montreal nő találkozása

A tordesillasi szerződés alapján Portugália magáénak követelte a Cabot által felderített szigetet és ben ideküldték João Fernandes Lavradortajaccio nő találkozó felfedezte a róla elnevezett Labrador-félszigetet. Manuel király már adót vetett ki az Új-Fundlandnál kifogott tőkehalakra. João Álvares Fagundes és Pêro de Barcelos körül több halásztelepet is alapított a kanadai partok mentén, de ezeket később elhagyták a jövedelmezőbb dél-amerikai gyarmatok kedvééért.

Angol és francia gyarmatosítás[ szerkesztés ] Quebec ban I. Ferenc francia király ben megbízta Giovanni da Verrazzanothogy Florida és Új-Fundland között próbáljon átjárót keresni a Csendes-óceánra. A franciák több kolóniát is alapítottak a Bár állandó településeket nem sikerült alapítani, a francia hajók rendszeresen halásztak Kanada atlanti partvidékén és a Szent Lőrinc-folyónál és az indiánokkal is kereskedtek.

Tartalomjegyzék

Dugua egy kereskedőtelepet hozott létre a Saint Croix-folyó torkolatában fekvő szigeten. Egyik beosztottja, Samuel de Champlain feltérképezte a mai Egyesült Államok északkeleti partvidékét, majd ben átköltöztette a telepet Port Royal-ba ma Annapolis Royal, Nova Scotia.

Champlain ban megalapította Quebecetamely az első állandó francia településsé, és Új-Franciaország fővárosává nőtte ki magát. Quebecet bázisként használva Champlain több expedíciót indított a belső területek felderítésére. Ennek eredményeképpen az irokézek ellenségessé váltak a franciákkal szemben és akadályozták a prémkereskedelmet ezek az ún.

Az angol Humphrey Gilbert ban brit birtokká nyilvánította az új-fundlandi, akkor még állandó lakosokkal nem rendelkező Saint John's-t.

montreal nő találkozása

Jakab idejében még alapítottak néhány kisebb kolóniát a szigeten Cupids, Ferrylandde a délebbi, virginiai gyarmatok jóval sikeresebbnek bizonyultak. Telepeiket azonban fel kellett számolniuk, miután a Saint-Germain-en-Laye-i békében az angolok lemondtak Nova Scotia-ról a franciák javára.

Szent Marguerite Bourgeoys, aki a mindennapi emberek életét élve valósította meg Isten akaratát Kultúra — Marguerite jó társadalmi helyzetben lévő családba született Húszévesen belépett a bencés nővérekhez, akiknek nagy rendháza volt szülővárosában.

Az ezután következő francia betelepülési hullám eredménye volt Kanada második állandó városának, Trois-Rivières -nek megalapítása ben. Erre a korszakra jellemző, hogy a délebbi angol gyarmatokon nagyobb volt ugyan a népsűrűség, de a mezőgazdasággal foglalkozó gyarmatosok elsősorban a tengerpart környékére koncentrálódtak. A franciák ezzel keresés kopasz jóval mobilabbak voltak, hatalmas területeket vontak ellenőrzésük alá, ahol elsősorban prémkereskedelemből származott a jövedelmük, hittérítők látogatták az indiánokat és a fontos útvonalak védelmére a szárazföld belsejében is épültek erődök.

Champlain ös halála után megerősödtek a katolikus egyház és a jezsuiták erőfeszítései az indiánok megtérítésére és egy olyan intézményrendszer kialakítására, ahol az őslakosok és európaiak békében élhetnek egymással. Az os népszámlálás során franciát számoltak össze Acadiábanmelynek azonban kétharmada férfi volt. Gyarmati háborúk[ szerkesztés ] Észak-amerikai gyarmatok ben Az as évek elejére Új-Franciaország európai származású lakossága a Szent Lőrinc-folyó partjain és Nova Scotiában elérte a 16 ezret.

A következő évtizedekben azonban a bevándorlás nagyon lelassult, így az es évekre az északkelet-amerikai angol telepesek létszáma már tízszeresen meghaladta a franciákét. A francia prémkereskedők ellenségesen fogadták a konkurens Társaság montreal nő találkozása és Pierre Troyes ban Montrealból kiindulva expedíciót vezetett a Hudson-öbölhöz és több brit állomást megszállt. Miután La Salle felfedezte a Mississippi völgyét, montreal nő találkozása is francia birtoknak nyilvánította és a franciák itt is létrehozták elszórt kereskedőállomásaikat és erődjeiket.

A ryswicki szerződés után rövid ideig béke honolt, de már ben kitört Anna királynő háborúja melyben az angolok elcsatolták Nova Scotiát. A további expanziót megakadályozandó, a franciák felépítették Cape Breton Island-en Louisbourg erődjét, montreal nő találkozása a Szent Lőrinc-folyó bejáratát volt hivatott védeni.

Az erődöt az as György király háborújában a William Pepperrell vezette angol gyarmati erők három hónapos ostrom után bevették, bár a békekötés után visszakerült francia kézre. A hétéves háborúban amelyet Észak-Amerikában a britek francia és indián háborúnak hívtak az angolok kiűzték területükről az összes acadiai franciát. Néhányan elrejtőztek a kitelepítő hatóságok elől, voltak akik visszatértek, de Nova Scotia hamarosan angol többségűvé vált.

Je me souviens

A háború során Nagy-Britannia elfoglalta Quebecet és Montrealt és a párizsi béke során Franciaország gyakorlatilag minden északkelet-amerikai birtokát átengedte Angliának úf-fundlandi halászati jogai megmaradtak és két szigetet is megtarthatott, ahol a halat megszáríthatták. Cserébe a franciák megkapták a cukortermelő Guadeloupe -ot, amit jövedelmezőbbnek ítéltek egész Kanadánál. Brit-Kanada [ szerkesztés ] A brit fennhatóság alá került francia kanadaiak gyakorolhatták katolikus vallásukat és Quebecben a francia jogrendszeren alapuló saját törvényeik lehettek.

György király ban kiadott proklamációja egyesítette az újonnan szerzett és régi észak-amerikai gyarmatokat, szabályozta az indiánokkal való viszonyt és megtiltotta az Appalache-hegységen túli letelepedést. Az amerikai függetlenségi háború[ szerkesztés ] Acadia és Nova Scotia angol lakosságának egy része rokonszenvezett az amerikai forradalommalnéhány százan csatlakoztak is Washington seregeihez, de a területek lojálisak maradtak a koronához.

A felkelők ben katonai expedíciót indítottak északra és megpróbálták elfoglalni Quebecet, de a Guy Carleton vezette brit csapatok és a segédmilíciák megállították őket.

De hol vannak a helyiek?

A britek ban kiürítették New Yorkot és a koronahű lakosokat Nova Scotiába és Quebec tartomány délnyugati részébe szállították. A Saint John-folyóhoz annyian érkeztek, hogy számukra új kolóniát Új-Brunswickot szerveztek. Utóbbi főváros akkor York volt, manapság Toronto. Az as párizsi béke véget vetett a háborúnak.

Nagy-Britannia jelentős területeket engedett át az Egyesült Államoknak az északi gyarmatok terhére. A korábban Quebechez tartozó Nagy-tavak déli partvidéke, a mai Michigan, Illinois és Ohio államok is gazdát cseréltek.

A britek nem mindenben tartották be a montreal nő találkozása, fenntartották támaszpontjaikat az elcsatolt területeken és fegyverekkel látták el a velük szövetséges indián törzseket. Az ös Jay-szerződés után kiürítették az erődöket, de az indiánok munícióval való ellátása továbbra is folyamatos súrlódásokkal járt.

Az es háború[ szerkesztés ] Washington felégetése ben kitört a háború az Egyesült Államok és Nagy-Britannia között, melyben a földrajzi szomszédság miatt nagy szerep jutott az észak-amerikai angol gyarmatoknak.

Érdekesmegbeszélések